A korombeliek még emlékeznek arra, hogy a 80-as évek végén tégla-méretű mobiltelefonokkal járkáltak a komoly üzletemberek (a fiatalok kedvéért: nem azért mert az sikkes volt, hanem azért, mert nem volt kisebb). Ekkor indította útjára az Iridium nevű céget a Motorola. Az Iridium nem kisebb célt tűzött ki célul, mint ellátni a világ lakosságát mindenhol működő mobil telefonokkal. Ehhez 77 műholdat lőttek fel a világűrbe (az Iridium rendszáma 77) 5 milliárd dolláros költséggel, hogy lefedjék a teljes földgolyót. Úgy számoltak, hogy az akkori “téglák” 3000 dolláros költségével és 5 dolláros percdíjakkal ez egy iszonyúan jó üzlet lesz. Egy hagyományos mobil cella kialakításához szükséges antenna akkor százezer dollárba került, tehát a mobilszolgáltatóknak esélyük se lett volna utolérni az Iridiumot. Nem így történt. Ki láthatta volna akkor előre, hogy a mobiltelefonok mérete és ára évről évre feleződik? Hasonlóan a cellák kialakítási költsége is exponenciálisan csökkent. Vagyis az Iridium lineárisan gondolkodott egy exponenciális fejlődési szakaszban.
Számos kutató szerint a szigmoid görbe lassan emelkedő szakasza végén, az exponenciális szakasz kezdeténél lévő ún. inflexiós pontban vagyunk, amikor a dolgok kezdenek másképpen működni. Az a cégvezetési módszer, ami eddig növekedést biztosított, most a kudarc biztos záloga lesz. A hagyományos módon gondolkodó cégek el fognak tűnni és az információt, mint tőkét használó cégek fogják uralni a világot.
Véleményem szerint az exponenciális növekedés nem lesz végtelen, hanem átmegy egy másik inflexiós ponttal egy lineáris szakaszba, de ez már biztosan nem a mi életünkben lesz.
Letelt az öt perc, köszönöm a figyelmét. Ön dönti el, hogy ezt komolyan veszi vagy legyint és besorolja ezt is a sok furcsa elmélet közé, ami az Ön iparágadra biztosan nem lesz hatással.
Ha viszont felkeltetem az érdeklődését, akkor még egy gondolat:
A jelenlegi időszakban minden olyan tetted, ami az exponenciális gondolkodás jegyében történik, megsokszorozza a hatását. Egy olyan korszakban élünk, ahol egy 15 éves gimnazista lány egy eldugott városból el tud érni sok százmillió embert (a megfelelő operációs rendszerekre elkészített izgi alkalmazásával).
Larry Page (a Google egyik alapítója) szerint az emberek mérésére egyetlen metrika létezik: meg akarod-e változtatni a világot?
Ez egy eldöntendő kérdés. Olvassa el még egyszer az elejéről ezt a cikket és várom a válaszát!
A következő könyveket ajánlom figyelmedbe a téma további tanulmányozásához:
Clayton M. Christensen: The Innovator’s Dilemma (1997)
Salim Ismail: Exponential Organizations (2014)
Klaus Schwab: The Fourth Industrial Revolution (2016)