A jelenleg is nagy erőkkel zajló negyedik ipari forradalom és az azzal járó digitalizáció a világgazdaság egyik legizgalmasabb témája, mi is számszerűsítettük már, hogy mennyi többlet bevételre számíthat egy digitalizált vállalkozás a még kiváró cégekkel szemben. Az utóbbi években a trendek mindig azt mutatták, hogy a nyugati, fejlettebb piacokon történt változások némi késéssel a magyar és régiós piacra is beszivárogtak, ezért kiemelten fontos rajta tartani a szemünket az ebből az irányból érkező trendeken és statisztikákon, hogy kicsit előre láthassuk a ránk váró változásokat. Erre kiváló lehetőséget ad az EY-Parthenon globális stratégiai tanácsadó cégének éves jelentése, ami a 2020-2021-es évek statisztikáit összehasonlítva mutat rá a fejlett piacok digitalizációs trendjeire. A mai blogbejegyzésben az EY-Parthenon oldalán elérhető tanulmányt szemlézzük.

1. A digitális kiadások és bevételek trendjei

Talán nem meglepő, hogy a digitalizációs kiadások a ‘20-as számokhoz képest tovább növekedtek: Míg akkor a döntéshozók a bevétel 3.5%-át szánták rá, addig 2021-re ez a szám 4.7%-ra nőtt, és előreláthatólag ‘22-re 5.8%-ra számíthatunk. Ez azt jelenti, hogy a digitalizáció még a nehéz piaci helyzetekben is egyre többeknek vonzó mint befektetés, ezzel készítik fel a vállalkozásukat arra, hogy javított hatékonysággal és jobb kontrollal eredményesen tudják majd átvészelni a jövőbeli, jelenleg előre nem látható kihívásokat.

A ROI kifejezéssel jó eséllyel minden olvasó tisztában van, a befektetésarányos megtérülés speciális esete a direkt a digitalizációs befektetéseket mérő RODI (return of digital investement). Míg 2020-ban ez a mutató a megkérdezett vezetők cégeinél 23% volt, addig tavaly már közel a duplájáról, 41%-os megtérülésről számoltak be. Nyilvánvalóan a digitalizáció egy hosszú távon megtérülő befektetésnek minősül, ám jól látható, hogy a kiszámíthatatlan piaci viszonyok között mégis akár rövid távú megtérülés is elérhető vele.

A vállalkozások viszonylag kis arányban döntenek amellett, hogy a digitalizációt saját házon belül oldják meg. A legelterjedtebb megoldások a partneri kapcsolatok kiépítése, ami a legjobban járható út a magyar piacon, a vállalatközi fejlesztőtőke befektetés, ami gazdag startup felhozatalt követel meg és az összeolvadások vagy felvásárlások. Ezeket összefoglaló néven nem organikus befektetéseknek nevezzük, a megkérdezett vállalkozások 55%-a él valamely módszerrel a digitalizációs folyamat felgyorsítása, de a mi limitált régiós piacunkon a magyar KKV-k számára talán még mindig a partneri együttműködés a kézenfekvő út.

2. A beérő digitális átalakulási erőfeszítések – mozgásban a fejlesztések

Ahogy feljebb szó volt róla, a digizalizáció megtérülése években mérhető, azonban a korán kapcsolt cégek már most ott tartanak, hogy beértek a fejlesztéseik és a digitális kiadások már nem a rendszerek kiépítését jelentik hanem a meglévő megoldások napi használatát. Ahogy korábban írtuk, nem lehet elég körültekintőnek lenni az ipar 4.0-hz kapcsolódó digitális fejelsztések szolgáltatójának kiválasztásával, az igények megfogalmazásával és a bevezetéssel, de a sikeres projekt minden előzetes utánajárást meghálál. A jó példa pedig ragadós: 54%-kal növekedett két év alatt azon cégek száma, melyek a felhőbe, a IoT-be vagy a mesterséges intelligenciába fektettek, amivel a frissen érkező adaptálók már csak követők lehetnek, és ezzel máris helyzeti hátrányba kerültek azokkal szemben, akik a korai digitalizációnak köszönhetően már annak gyümölcseit szüretelik.

A tervezés természetesen létfontosságú itt is, a digitális stratégia kialakításának már a digitalizáció legelején meg kell történnie a sima átmenet érdekében – ezt a nézőpontot egyre többen ismerik fel, de még mindig meglepően sokan vágnak bele anélkül, hogy világos tervvel rendelkeznének a teljes folyamat véghezvitelére. Mindössze a megkérdezettek 16%-a tud világos és teljes tervet felmutatni a digitalizációra, ami egyébként még így is jelentős növekedést mutat a ‘20-ban mért 1%-hoz képest. Sokan elmulasztják azt is belekalkulálni a fejlesztésekbe, hogy a nagy formátumú változás bizony ki fog hatni a cég minden elemére. Két év alatt 5%-ról 31%-ra nőtt azok száma, akik felismerték, szükséges a vállalati kultúra reformja is a digitalizációs innovációk teljes bevezetéséhez, míg 10%-ról 28%-ra nőtt azok száma, akik szükségesnek látták “fail-fast” munkamódszer bevezetését, ami elősegíti a munkavállalók szabad kísérletezését, és így az innovációt.

A tervezéssel és költségvetéssel kapcsolatban a tanulmány kiemel egy élettudományi vállalat példáját, ahol 89 digitális termék mindössze negyede hozott végül kimutatható profitot. A cég erre a 25%-ra fókuszálva változtatott a működésén, világosan definiálta a célokhoz vezető utakat és így a pénzügyi vezető három évre előre biztosítani tudta a projektek költségvetését.

A digitalizálás prioritása a megkérdezettek közel fele szerint még mindig az ügyfelek, vásárlók: a vezetők 42%-a nevezte meg célnak az ügyfelek megszerzését, megtartását és a lehető legjobb vásárlói élmény nyújtását, majd a bevezetések után 55% nevezte meg a CX-et (customer experience – vásárlói élmény) mint a fő területet, ahol a digitalizáció a legnagyobb előrelépést jelentette. Az ügyfelek érzékelik és értékelik az okosmegoldások hozta új lehetőségeket és a rájuk fordított extra figyelmet, az elégedett ügyfélkör kialakítása pedig az a pont, ahová végül minden vállalkozás el szeretne jutni. A CX területén azonban a munka csak most kezdődik, hiszen az egyre fejlettebb adatbányász megoldásokkal a cél a minél gazdagabb vásárlói adatok kinyerése lesz, hogy tűpontos személyre szabással és a prediktív modellekkel még tovább fokozható legyen a vásárlói élmény – és ezzel az elégedettség.

3. Tanulságok a digitalizációban előljáróktól

A Dyntellnél gyakran mondjuk, hogy az időben kapcsolás felbecsülhetetlen kincs, nemrég részletesen is leírtuk azokat a tüneteket, amelyeket tapasztalva egy növekedésben lévő vállalat vezetője biztosan meg tudja mondani, hogy eljött a fejlesztés ideje.

A EY-Parthenon számai alapján ennek hatása már kézzelfogható a fejlett piacokon, hiszen a digitalizáció korai befogadói egyre nagyobb előnyt építenek ki maguknak a korán megszerzett lendülettel. Azon vállalatokról beszélünk, melyek a korai implementációnak köszönhetően 8% feletti, de átlagban már 10% körüli RoDI-t tudnak felmutatni és a bevezetés helyett már a digitális megoldások fenntartása szakaszában járnak. Ők már nem azon aggódnak, hogy hozni fogja-e a remélt számokat ez a gyökeres átalakulás, hanem nagy erőkkel dolgoznak a cégvezetés teljes központosításán (87%), azzal együtt, hogy ez a céges kultúra megváltoztatásával jár majd együtt.

A digitális vezetők jellemzően fel vannak készülve váratlan esemény bekövetkeztére is, ez pedig szabad utat enged a dolgozóknak a kísérletezésre, a gyors és agilis reakciókra. Nagyobb kezet engednek a csapatvezetőknek a digitalizáció kihasználásában, ezzel együtt pedig a munkatársak is nagyobb szabadságot kapnak, ami új stratégiákhoz vezet a munkaerő szerzésben.

Szintén jellemző rájuk, hogy az ERP, üzleti intelligencia megoldásokkal együtt új horizontok felé tekintenek a szofisztikáltabb technológiai befektetésekkel: teljesen automatizált gyártósorok, robotmunkások és a mesterséges intelligencia felhasználása számukra már nem sci-fi, hanem a következő logikus szint. Ehhez hasonlóan míg a felhő alapú informatika és az IoT (dolgok internete) előnyeit lassan mindenki felismeri, a haladó cégek már a blockchain és az ahhoz hasonló technológiai újítások gyakorlati hasznát vizsgálják.
Az pedig az előző ipari forradalmak tanulsága, hogy a változást halogatók, lemaradók menthetetlenül eltűnnek vagy az új technológiát alkalmazók bekebelezik őket. Minden egyes ipari forradalomnál rövidült az asszimilációs idő, vagyis az az időszak, amíg az új technológiát versenyképesen alkalmazni lehet. Ha a negyedik ipari forradalom is követi ezt a trendet, akkor a magyar vállalatoknak alig van 5 évük, hogy a digitalizáció útjára lépjenek vagy elnyeli őket a kiszámíthatatlan környezet okozta turbulencia.

A digitális befektetés, ahogy a tanulmányból kiolvasható, komoly és alapos tervezést igényel, azonban olyan szintű előnyhöz juttatja a cégeket, amik aztán többszörösen térülnek meg. Érdemes megjegyezni, hogy amíg az EY-Parthenon által vizsgált fejlett piacon már világosan elváltak a vezetők és a követők, köztük pedig az olló egyre nagyobbra nyílik, addig itthon az igazán innovatív digitalizációs és ipar 4.0 megoldások, amik túlmutatnak az Excel-táblákat lecserélő ERP-n is, még mindig forradalmi újdonságnak számíthatnak, így a vezetői szerepek még kiosztásra várnak.

Ha további trükkökre kíváncsi az ERP kiválasztásával és bevezetésével kapcsolatban, töltse le az ingyenes ebookot.

Amennyiben éppen bevezetés előtt áll, tekintse át a Dyntell ERP megoldásait és keresse kollégáinkat bizalommal.

Forrás: EY-Parthenon