Mi az Ipar 4.0? Képzeljen el egy önvezető autót, ami nem csak a munkába viszi el, hanem amíg Ön dolgozik, megtankol és bevásárol az áruházban, majd Önért megy a munkaidő végén. Most pedig képzelje el a gyártó cégét, amint önmagát vezeti: meghozza azokat az operatív döntéseket, amik folyamatosan szükségesek, ellenőrzi a dolgozóit, a gépeit, és információt szállít Önnek a stratégiai döntésekhez.

Az Ipar 4.0 három fő területen lehet profittermelő egy KKV-nál

1. Automatizált adatgyűjtés: hiszen az ügyviteli rendszere egyik gyenge pontja épp az, hogy az adatok nem, vagy nem megfelelően kerülnek bele.
2. Emberi munka kiváltása: nem minden dolgozó azt csinálja, amit kellene, vagy nem úgy, ahogyan kellene.
3. Információ és kontroll biztosítása: az óriási adattömegből nehéz informatikai támogatás nélkül kiszűrni azokat az információkat, melyek a folyamatok átalakításával a nyereségesség növeléséhez vezetnének – akár néhány órán belül.

Noha az ipar 4.0 igen kapós téma ma Magyarországon, a legtöbb cégvezető még mindig a robotok alkalmazásával azonosítja. Épp ezért gyakorta hárítják azzal az Ipar 4.0-ás beruházást, hogy azt csak egy multinál érdemes, és különben is nagyon drága. Túl azon, hogy ez mind tévhit, a magyar gyártó KKV-knál különösen fontos lenne megbarátkozni a fenti koncepcióval, hiszen kardinális eleme termelékenységük növelésének. A hazánkban tevékenykedő multik termelékenysége többnyire az Európai átlag fölött mozog, de összességében mégis alulteljesítünk, mert a kisebb cégek alacsony számai lehúzzák ezt a mérőszámot.

A termelékenység – mint azt bizonyára tudja – az output és a ráfordítás hányadosa, vagyis akkor alacsony, ha kis eredményt produkálunk és mindezen sokat (vagy sokan) kell dolgoznunk.

Az ábrán jól látszik, hogy a 2008-as válság óta a magyar cégek termelékenysége csak igen kis mértékben nő, és a KKV-k ebben sajnos a sor legvégén kullognak. Vegyük észre a grafikonon, hogy az origo a 2000-es év termelékenysége, ami a közép-európai országoknál sokkal alacsonyabb volt, mint az EU-s átlag. Ezért tudták a közép-európaiak meredeken növelni a termelékenységüket, ami szlovák, cseh és lengyel szomszédainknál azóta is töretlenül folytatódik.

Akkor nálunk miért nem? Hibáztathatjuk a kormányt, az országunk természeti adottságait vagy a magyar emberek természetét, de a helyzet sokkal prózaibb. Tőlünk északra a cégvezetők általában a hatékonyság növelése jegyében hozzák meg döntéseiket, míg nálunk gyakran előfordul, hogy csak azért pályázunk egy gépre, mert éppen van rá pályázat, és utána nem gond, ha nincs is rá rendelésünk, csak porosodik az üzem egyik sarkában.

De mondok egyszerűbb fogalmat a termelékenységnél, ami szerintem jobb mérőszám, ez pedig a profit. Nos, ebben már segítene az ipar 4.0-ás rendszerek bevezetése a magyar gyártó cégeknél. Márpedig gyártási hatékonyságban nem csak a robotok képesek felülmúlni az emberi munkaerőt.

A mérvadó Bloomberg magazin szerzője, Rafaela Lindeberg szerint épp, hogy nem látható korreláció a termelékenység hatékonysága és a robotok száma között: 20 évvel ezelőtt jelentősen nagyobb volt a produktivitás az USA gyáraiban, pedig a robotok száma időközben hétszeresére nőtt.

Tehát az Ipar 4.0 a már meglévő adatok elemzését jelenti, aminek Ön hasznát tudja venni termelékenysége növeléséhez. Ugyanis sem a gépei, sem a dolgozói nem elég hatékonyak, ráadásul a vállalatirányítási rendszerében ott van azon adatok nagy része, melyekből egy megfelelő rendszerrel levonhatók a következtetések, és el tudja kezdeni növelni a hatékonyságát.

Az ipar 4.0 elsősorban az intelligens üzleti rendszerek alkalmazását jelenti. De miben áll egy BI (business intelligence) rendszer produktivitása? Négy szintre bontanám a munkáját:

1. Adatgyűjtés: ügyviteli rendszerünkben folyamatosan számtalan adat gyűlik különféle vállalati területekről, többek között pénzügyről, gyártásról, gyártó üzem(ek) munkájáról, mindezek pedig egyesíthetők egy közös elemző rendszerben.
2. Adatelemzés: adatok elemzése részletes, a vezetők döntéshozatalát támogató kimutatásokkal. Ahhoz, hogy a cégvezetés gyorsan reagálhasson a változásokra, minden időben látnia kell a legfontosabb mutatószámokat és a tervtől való eltérések mértékét.
3. Finomhangolás: beállítjuk azokat a határértékeket, amelyek túllépésekor a szoftver azonnal figyelmezteti a megfelelő jogosultságú személyt. A BI rendszer ezzel teljes kontrollt és a beavatkozás azonnali lehetőségét adja a vezető kezébe.
4. Előrejelzés: megtanítva az adatok mintázatát a gépi tanuló algoritmusoknak, előre tudjuk jelezni a várható rendelési mennyiséget, az alapanyagár-változásokat, vagy épp javaslatot tehetünk arra, mikor váltsa át pénzügyesünk az eurót forintra.

Az ügyviteli rendszer révén a vezető valós időben látja az adatokat, platformtól függetlenül. Finomhangolt döntéstámogató rendszer, amelynek segítségével azonnal lekérhetők az adatok gyártógépeinkről.

Ismerős, amikor a dolgozója a magasabb fizetés fejében átpártol inkább egy multihoz? Egy multi által nyújtott fizetést Ön nem engedhet meg, hiszen a dolgozók egyszerűen nem termelik meg azt az értéket. Arányaiban a multinak sincs sokkal nagyobb kerete, viszont ott az alkalmazottak jelentős kontroll alatt dolgoznak, így rá vannak kényszerítve a hatékony munkavégzésre. Az Ön esetében viszont hiányoznak azok az alapvető rendszerek, amik nélkülözhetetlenek a kontrollhoz.

Szenzorok a gyártásban

A vevői elégedettség egyik legfontosabb pillére a határidők betartása, mely napjainkban egyre inkább sérül a munkaerőhiány miatt. Vagy alapanyagra kell várni, vagy nincs elég ember ahhoz, hogy minden gép üzemeljen, de sokszor nem tervezett karbantartások miatt állnak a gépek.

Megoldás lehet a gyártógépek szenzorokkal történő felszerelése, hiszen összevetve a mért adatokat az ERP rendszer egyéb információit, hatékonyan menedzselhető a gyártás.

• Meghatározhatjuk többek közt selejtgyártásunk okát, ha a fröccsöntő gépen az egy időintervallumban gyártott jó és rossz termékek darabszáma mellett látható a maghőmérséklet is.
• Vagy lássuk el rezgésszenzorokkal lézervágó gépeinket, majd vegyük ezek értékeihez – egymáshoz viszonyítva a lejelentett jó és rossz darabszámokat – ERP-rendszerünkből a lézert követő sorjázási műveletet, így a szenzorok által mért, valamint az ERP-rendszerben tárolt információkat összesítve visszajelzést kaphatunk a selejtek okairól, ezáltal időben tudunk beavatkozni.

Az üzleti intelligencia rendszer valós időben képes fogadni a szenzoroktól és a vállalatirányítási rendszerünkből érkező adatokat, sőt, néhány rendszer már nemcsak akkor jelez, amikor bekövetkezett a baj, hanem akkor is, ha olyan trend látszik, ami problémához vezethet.

Relatíve kis költséggel kiépíthető már olyan szenzoros rendszer, mely képes akár heterogén gépparktól érkező jelek fogadására, és fizikai jellemzők mérésére is, szinte kimeríthetetlen potenciállal rendelkezve ezen a területen. Megmér, tárol, a tárolt információkat felhasználja, és visszajelzést ad a különböző részlegeknek, vezetőknek.

Gyártási üzleti intelligencia rendszer alkalmazási lehetőségei

Mely területeken növelhető a hatékonyság a BI rendszerbe bekötött, gyártásból – szenzorokból, gépekből, vállalatirányítási rendszerből – érkező információk révén?

• Prediktív karbantartás
  Nem mindegy, mikor veszünk észre egy hibát. Megfelelő időben, vagy csak komoly károk árán? 300 vagy 3000 eurós gépalkatrészt kell cserélnünk? Időben meg tudjuk rendelni a cserealkatrészt, vagy 3 hétig állni fog a gépünk?
• Alapanyag-felhasználások és késztermék-bevételezések automatizálása
  A legtöbb vállalat számára ma már elképzelhetetlenek a mindennapok ERP rendszer nélkül. Ahhoz viszont, hogy egy termelőüzemben is kamatoztassuk rendszerünk, be kell rögzítenünk a gépekre kiadott alapanyagot, majd az onnan bevett késztermékeket, végül mindezt visszaírni a rendszerbe. Manuális adatbevitellel temérdek emberidő vész kárba, ráadásul számolnunk kell az adminisztráció pontatlanságával is. Ezek az adatfelvitelek automatizálhatók egy megfelelő üzleti intelligencia rendszerrel.
• Selejtek csökkentése, selejt okok meghatározása
  Az időben összetartozó mérési értékek elemzésével a rendszer képes meghatározni a selejtgyártás legfőbb okait: gépi mélytanuló algoritmusával folyamatosan vizsgálja a lejelentett selejteket és a gépek üzemi paramétereit.
• Adaptív gyártástervezés
  Ebben a pontban teljesedik be a Ipar 4.0 koncepció: a gyártási üzleti intelligencia rendszer valójában az egyes gyártógépek között is kapcsolatot teremt, ezáltal dinamikusan átszervezhető a gyártás.
• Gépjogosultság-kezelés
  Elérhető, hogy csak azok a személyek tudjanak például elindítani egy gépet, akiknek van rá „jogosítványuk”. A rendszer továbbá naplózza, melyik gépen mikor, ki dolgozott, és ha a megrendelő úgy kéri, akkor képes figyelni és tárolni, milyen paraméterekkel, beállításokkal használták a gépeket. Ugyanígy a túlhajtások, géphibajelzések és állásidők is személyhez köthetők.
• Humán teljesítmények növelése
  Minden olyan esetben, amikor egy adott csoport számára a megfelelő helyre tudunk visszaadni fontos információkat, azzal akár 15-20%-kal is hatékonyabbá tehető a gyártás. Ilyen kérdések többek közt:
  – milyen alapanyagból kell dolgozni, az pontosan hol található,
  – mennyi idő van még az adott gyártás befejezésére,
  – szériagyártás esetén: hány darabból hányat gyártott már le, és a norma szerint hol kellene tartania stb.
  Mindemellett a dolgozók tevékenysége, mozgása is nyomon követhető és elemezhető.

“Nálunk minden rendben van”

„Már megint egy szoftver, de mire jó ez nekem? A legmodernebb forgácsoló- és lézervágó gépekkel és a legjobb szakemberekkel vagyunk felszerelkezve, akik mögött 20-30 év szakmai tapasztalat áll. Persze, adódnak problémáink nap mint nap, sokszor egy téboly a cégüzemeltetés, néha reklamálnak a vevőink, és olykor vannak szállítási, ajánlatadási problémáink is, vesztettünk már el projekteket; és tény, hogy sosincs idő semmire, de akkor is üzemelünk, és időnként a profitban is fejlődünk. Így ment ez régen is, de még megvagyunk, nem kell ide nekünk szoftver. Van persze vállalatirányítási rendszerünk is, igaz azzal is vannak problémák, de annyi időt és pénzt elköltöttünk rá, hogy már akkor gyomorgörcsöm van ha csak rágondolok.” – valahogy így vélekedik egy magyar gyártó cég tulajdonosa.

Nagy azonban a szakadék, hiszen egyre több cég fog évről évre komoly fejlesztésekbe az IT és azon belül is a vállalatirányítási rendszerük terén. Meglepő, de ahogy a fenti gondolatokból is látszik, elsősorban szemléletváltás kell ahhoz, hogy ezzel a trenddel további cégek is lépést tudjanak/akarjanak tartani. Komplex és sokrétű út vezet persze idáig, melyet sok esetben maguk a cégvezetők sem látnak át, de az útmutatás épp a szolgáltatók feladata, vagyis hogy a szoftver nyelvére fordítsák a folyamatokat.

Nem vitatható, hogy a hazai piac tele van nagyszerű cégekkel és szakemberekkel, és hogy óriási tudás halmozódik fel egy-egy gyárban, de az elkövetkező évek versenyében a szakértelem már nem lesz elegendő. Most még csak az a kérdés, vajon mennyivel lett volna több profitunk egy szoftver támogatásával, de egy-két év múlva már akár a cég létezése is a tét lehet.

Digitalizáció minden szegmensben

Az IT ma már nem csak a hálózatról, a PC-kről és a rendszergazdákról szól, akik számunkra felfoghatatlan nyelven magyaráznak, és vírusoktól mentenek meg minket. Az IT úgy hálózza be a mindennapjainkat, ahogy egy cég minden apró szegmensét is:

• digitálisan kell lejelenteni a környezetvédelmi termékdíjat,
• a NAV-bevallást,
• az EKÁER-t,
• ott van az EDI,
• az e-számla,
• és a listának messze nincs vége.

Sok ügyfél úgy lehet beszállítója egy-egy multinacionális vállalatnak, hogy digitális felületeket és kapcsolatokat biztosít számukra a saját vállalatirányítási rendszerében, a nagyobb vevők pedig online, digitálisan végzik termékeik nyomon követését.

Ámulva nézzük a 4-5 éves gyerekeket, akik olvasni ugyan még nem tudnak, de magabiztosan nyomkodják a telefont és játszanak virtuális játékokkal. Márpedig, ennek a szoftvertechnológiára igen fogékony generációnak az előfutárai most lépnek ki a munkaerőpiacra: nem programozóként végeznek, mégis játszva boldogulnak mindennel, ami szoftver.

Ha pedig egy nap közép- vagy felső vezetői pozícióba kerülnek, könnyűszerrel muzsikálnak majd a vállalatirányítási rendszeren is, éppúgy a konkurenciánál is. Hiszen lássuk be, sok esetben a rendszer csak úgy ott van a vállalatoknál, mégis csak minimális részét használják ki, ugyanis a mai vezetőknek senki sem tanította meg, hogyan kell egy ERP-t jól használni. Még ha tudatában is vannak, hogy korszerű gépekkel és jó emberekkel lehetnek hatékonyak, nem ismerik eléggé azokat az informatikai megoldásokat, amelyek mások erejét, versenyelőnyét és biztonságát adják, így rövid időn belül ki is fognak esni a versenyből.

A cégvezetők új generációja rövidesen nagymértékben megreformálja az ipart, és bizony az informatika, azon belül is az alkalmazásfejlesztés és az intelligens szoftverek világa a következő években fog csak igazán fénysebességre váltani.