5. lecke
Agrár cégvezetés 3.0, adatvezérelt cégvezetés II. rész
Ahogy az előző leckében megmutattam, egy európai uniós átlag feletti (19 ezer euró/fő/év) termelékenységgel rendelkező cégben a cégvezetés napi szinten pontosan tudja, hogy:
- Mely vevőkből él a cég?
- Mely termékekből él a cég?
- Mely táblákból él a cég?
- Mely inputanyagokból él a cég?
- Mely állatokból él a cég?
- Mely szállítókból él a cég?
- Mely dolgozókból él a cég?
- Mely gépekből, berendezésekből, eszközökből él a cég?
Arról is írtam, hogy ezt Excellel és ERP rendszerrel már nem lehet elérni, ehhez a következő, már digitális szintre kell lépni a kontrollingban, amihez viszont BI rendszer (Business Intelligence – üzleti intelligencia), vagy más néven vezetői információs és adatelemző rendszer szükséges, továbbá az Ipar 4.0-ban használt technológiák.
Excel vs BI?
Szó esett már arról is, hogy a BI nem rendelkezik az Excel adatmennyiség korlátjával, továbbá nem kell manuálisan adatokat exportálni, importálgatni nap mint nap különböző rendszerek között, hanem a BI ezt automatikusan elvégzi akár 200 adatforrásból is, és ebben nincs felső határ. Egy BI automatikusan fel tudja dolgozni bármennyi érzékelő adatát, amiket pl.:
- a gépekre,
- drónokra,
- szerszámokra, eszközökre,
- állatokra,
- dolgozókra,
- épületekre teszünk,
és egy rendszerben tudja tárolni bármilyen más gazdasági, üzleti adattal, így téve elemezhetővé azokat.
Agrár cégek kihívásai - tényalapú agronómia
Mindezek mellett agrárcégek esetén vannak olyan költségek, amelyeket nem vezetnek az ERP rendszerükben, vagy csak általánosan jelenik meg, de mi szeretnénk kimutatni hozzávetőlegesen egy tábla elemzésénél. Ilyen lehet például a munkaműveletek költsége, üzemanyag költség változásai, vagy a terménysiló üzemeltetési költségei is.
A gazdálkodás költségeit területre vetítve (táblakarton) tudjuk elemezni. Az ERP-be feltöltött adatokból (melyeket nem tábla szinten töltünk, hanem például munkaműveletenként, vagy kultúránként, stb.) táblaszintű kimutatásokat, egyfajta “elszámoló + munkaösszesítő táblákat” tudunk generálni.
Tehát amikor arra vagyok kíváncsi, hogy egy adott terület vagy akár komplett kultúra esetében milyen ráfordításokkal számolhatok, vagy ha bérmunkában művelek egy területet és az év végén (de akár menet közben is) tételes elszámolást szeretnék adni a partnernek, akkor mindezt pár kattintással összegezhetem.
Digitális forradalom az agrár cégeknél
Mindeközben a mezőgazdaságban is dúl a digitalizációs forradalom, ami talán legjobban a drónok alkalmazásán mérhető le. Ma már ugyanis nemcsak a birtokszemlét vagy a multispektrális területfelmérést lehet drónokkal elvégeztetni, hanem a permetezést is, amely elsőre megdöbbentő költségmegtakarítással jár, és olyan új lehetőségeket nyit ki, amire a hagyományos permetezés esetén gondolni sem lehet, pl. a “megelőző csapást”!
A precíziós gazdálkodás alapja a termények állapotának és szükségleteinek ismerete, hiszen ezek az adatok segítenek eldönteni, mikor, hol és hogyan érdemes beavatkozni a természetes folyamatokba. A multispektrális felmérés a növények esetében olyan, mint az ember számára a vérvétel. A precíz feltérképezés segítségével egy szakember pontos információkat tud összegyűjteni a növények aktuális állapotáról. A felvételek alapján a növényorvos a problémás területeket már célzottan képes vizsgálni, így gyorsabban és hatékonyabban lehet megszervezni a védekezést vagy a tápanyagok utánpótlását.
A mezőgazdasági monitoring során rögzített adatok feltöltésével a permeteződrónok egy gombnyomásra képesek a rászoruló területek ellátására. A magasból percek alatt feltérképezhető:
- a növények tápanyagellátottsága,
- a vetés, illetve kelés minősége,
- a gyomosodás és vadkárok mértéke.
Arról nem is beszélve, hogy ezt a bődületes mennyiségű adatot BI-ban el lehet tárolni, strukturálni és elemzésekhez használni, ami mind adatmennyiségben, mind bonyolultságban már messze túlmutat az Excelen.
Ma egy profi precíziós gazdálkodó hetente felméri drónnal a tábláit multispektrális kamerákkal (6 db van egy drónon + hőkamera), amelyek adatait kielemezve megállapítja, hogy melyik táblán van:
- tápanyag,
- vagy kártevő
- vagy gyom probléma.
És itt jön a lényeg. Nemcsak maga a tábla érdekes, hanem a táblán belül önálló foltokat tud beazonosítani! Ez alapján a permetező drónnak csak azt a foltot kell permeteznie, így pl. egy 50 hektáros táblán csak 5 hektárt “megelőző csapás” jelleggel!
Már önmagában az, hogy csak a tábla tizedét kell permetezni 10x-es költségmegtakarítás, de emellett egy permetező drón 90%-kal kevesebb vizet és 50%-kal kevesebb növényvédőszert használ, mint a földi permetező gépek, és így egy nap 60 hektárt tud lepermetezni töredék költségért. Nem is beszélve arról, hogy mennyivel kisebb logisztika szükséges hozzá, hiszen tizedannyi permetező oldatot kell csak összekeverni, és a táblákhoz szállítani.
Ráadásul ha kell, még éjszaka is tud dolgozni, továbbá olyan helyeken is, ahol földi társai nem, pl.:
- belvizes területeken,
- szélsőséges domborzati viszonyok esetén.
További részleteket az ABZ Drone szakértőitől itt olvashat a drónos permetezésről és precíziós gazdálkodásról.
A BI leglátványosabb részei a dashboard-ok
A dashboardok valójában vizuális kimutatásokat tartalmazó képernyők, amelyek egy számítógép képernyőt foglalnak el (innen a nevük, és mobiltelefonon is nézhetők), így csak rájuk nézünk, mint pl. egy autó, vagy repülő műszerfalára, és rögtön, akár valós időben látjuk, hogyan alakulnak a KPI-ok (Key Performance Indicators – kulcs teljesítmény mutatók).
Ráadásul rákattintva a dashboardokon megjelenő grafikonokra, táblázatokra “lefúrhatunk” egészen az adott tranzakcióig (pl. az egész cég éves árbevételétől egészen egy konkrét számláig), és rengeteg dimenzióban elemezhetjük pl. a költségeket:
- táblánként,
- gépenként,
- kultúránként,
- input anyagonként,
- állatonként stb.
A riasztások
A másik ilyen kulcsfontosságú funkció, amit sem az Excel, sem az ERP nem tud, a riasztások. Bármely mutatóhoz beállíthatjuk, hogy amikor elér egy alsó vagy felső határértéket (de más paramétereket is megadhatunk akár bonyolult képletek alapján), riasztást küldjön email-ben.
Pl. a legtöbb mezőgazdasági gép működtetéséhez gázolaj szükséges. Az intenzív munkával töltött időszakokban a gázolaj készletekből tankolunk. Ilyenkor ahány gép, annyi féle módon (mennyiségben és időben) történik tankolás. Az ERP rendszerben a gázolaj raktár feltöltésének idejét és mennyiségét, az egyes tankolások idejét és mennyiségét (gépekhez és akár konkrét munkaműveletekhez kapcsolva) rögzítjük.
Tehát minden adat rendelkezésre áll ahhoz, hogy a BI az egyéni beállítások alapján eseti riasztásokat adjon, ha:
- a gázolaj készlet a beállított mennyiség alá csökkent,
- automatikusan (az előző év tendenciái alapján vagy az előre eltervezett munkaműveletek gázolaj igénye alapján) egy vételi mennyiséget, annak a tervezett “élettartamát” (meddig lesz elég), és a hozzá kalkulált bekerülési költséget is prognosztizálja (múltbeli árak alapján, valamint a jelenlegi árkalkulációk alapján),
- a már rendelkezésre álló múltbéli (gépek fogyasztási adatai akár munkaműveletenként is) adatok alapján az is láthatóvá válik, hogy mely munkaművelet szolgáltatási árán érdemes emelni, amit eddig jobb esetben akár önköltségi áron végeztünk,
- vagy akár, hogy valaki rájár-e a gázolaj kútra, egyéni igényeit kielégítendően.
A múltbeli adatok alapján elég jól előrejelezhető, hogy milyen időjárási körülmények között valószínű egy kártevő elszaporodása. Az aktuális és az előre jelzett időjárási feltételek figyelésével kb. egy héttel előre nagy biztonsággal előrejelezhető különböző betegségek elterjedésének valószínűsége vagy a rovarinváziók. Ilyenkor a rendszer riasztást küld akár SMS-ben a gazdának, aki időben meg tudja tenni a megfelelő védekezést.
A riasztások
Egy 3.0-ás cégvezetés minimum 15 dashboardot kísér figyelemmel, és legalább 50 riasztás van beállítva, így nem kell azokat a KPI-okat folyamatosan ellenőrizni, hanem a rendszer figyelmeztet, ha gond van. De az igazán jó cégek min. 30 dashboardot kísérnek figyelemmel és min. 70 riasztás van beállítva náluk!
Ezek valójában nélkülözhetetlen funkciók, csak amíg nem próbálta ki, addig nem hiszi el, hogy nem tud élni nélkülük. Ahogy egy ügyfelünk mondta:
“A BI automatikus kontrollt ad:
- az alkalmazottak,
- a vevők,
- a készletek
- és a pénz felett!“
Ennek köszönhetően nem kérdés, hogy egy vállalkozás a 3.0-ás cégvezetésnek köszönhetően:
- Teljesen hivatalosan is képes megfizetni a piaci béreket, adott munkakörbe megszerezni a legjobb embereket!
- A magas termelékenysége miatt versenyképes bárhol a világon, emellett a tulajdonosainak képes folyamatosan magas profitot termelni!
- A cég vezetése könnyen átadható, az alkalmazott menedzserek könnyen kontrollálhatók, mert rendkívül transzparens és távolról is naprakészen elemezhető az egész vállalkozás működése!
Pedig ez még csak a Cégvezetés 3.0, nem a 4.0!
A cégvezetés 4.0 még sokak számára sci-finek tűnhet, mert ez mesterséges intelligencia alapú algoritmusok alkalmazását jelenti, amelyek képesek múltbeli adatok és további adatsorok elemzése alapján előrejelezni bizonyos üzleti mutatók alakulását, ráadásul ahogy egyre több adat jön nap mint nap, automatikusan (öntanuló módon) fejlesztik az algoritmusuk pontosságát.
Ahogy a Tesla-alapító Elon Musk fogalmazott:
“Ha a konkurenciád mesterséges intelligenciát használ, te pedig nem, akkor élve fog felfalni téged!”
A következő leckében erre mutatok meg néhány élő példát.
