IT mindenütt
Az utóbbi években ugrásszerűen fejlődött az infótechnológia. Az informatika most éli virágkorát minden iparágban. Ahogy a mezőgazdaságban, úgy a gyártásban is mindent próbálnak automatizálni, központosítani és önműködővé tenni. Az informatika még az olyan területeken is megjelenik, ahol nem is gondolnánk, hogy nagy jelentőséggel bír. Ilyen a HR területe is.
Y generáció – tényleg mások vagyunk?
Erről Hunyady Lajossal, Magyarország egyik vezető humán ügyviteli szolgáltatójának egy munkatársával beszélgettem. Mindketten úgy gondoljuk, hogy a munkakeresés vagy munkahelyváltás során leginkább az Y generáció az, amelyet befolyásol az infokommunikáció fejlettsége az adott cégnek. Ezen generációhoz az 1980 és 2000 között született embereket soroljuk. Tehát a most körülbelül 18-35 körüli fiatalok, akik most kezdenek dolgozni. Ez az a generáció, akikre már mondhatjuk, hogy abban nőttek fel, hogy televízió és mobiltelefon vette őket körül. Őket tekinthetjük már technológiától függő embereknek.
Beszélgetésünk során kitértünk arra is, hogy vajon melyek lehetnek azok a szakterületek és milyen foglalkozások azok, amelyekben a legfontosabbnak tartják az informatikai fejlettségeket. Hunyady Lajos elmondta, hogy tapasztalata azt mutatja, leginkább az úgynevezett fehérgalléros munkahelyeken, azaz inkább az irodisták körében mérvadó az informatikai felszereltség. Ez számomra is teljesen logikusnak tűnik, ugyanis egy irodai dolgozót nyilván jobban befolyásol, hiszen ő napi szinten kapcsolatban van a számítógépével, okos telefonjával, míg egy gyárban szalag mellett dolgozó foglalkoztatottat kevésbé érint az informatika ilyen aspektusból.
Szabadságra sem könnyű elmenni – vagy mégis?
Feltettem azt a kérdést is, hogy az informatikához kapcsolódva mennyire fontos a biztonságtechnológia, például a mágneskártyás beléptető rendszer. Azt válaszolta, hogy ez abszolút nem befolyásoló szempont, inkább sokkal meghatározóbb a munkaerő számára például az, hogy hogyan veheti ki a dolgozó a szabadságát. Azzal a régimódi elavult módszerrel, hogy elballag a titkárnőhöz, elkéri a tömböt amibe be kell írni a szabadságot aztán azt eljuttatja a főnökéhez aki majd eldönti, hogy mehet-e a következő héten szabadságra vagy sem.
Ennél eggyel fejlettebb módszer már, mikor akár egy megosztott excel táblába pötyögi be a kérelmét a munkaerő. De manapság már az lenne a legoptimálisabb, ha okos telefonunkról is tudnánk jelezni a főnökünknek akár egy applikáció segítségével, hogy majd el akarunk menni szabadságra. Sok munkahelyen működik már ez a módszer, és nagyon szeretik az ott dolgozók. Az ilyen munkahelyek lesznek a „legtrendibb” cégek, ott szeretnének dolgozni a pályakezdő fiatalok.
Nem (csak) a fizetés számít a munkavállalóknak
Beszéltünk arról is, hogy ha egy alkalmazott döntés előtt áll, hogy két azonos fizetést nyújtó cég közül melyiket válassza, nem elsődleges szempont az, hogy mely cég fejlettebb informatikailag. Inkább akkor lehet szó összehasonlításról, mikor egy beszélgetés során szóba kerül, hogy kinek mennyire „komfortos” a munkahelye. Gondolok itt arra például, hogy „Az én cégemnél le tudunk pihenni egy kényelmes kanapéra, és ha van kedvünk akár pingpongozhatunk is”. Ha a másik fél semmi hasonlót nem tud mondani az ő munkahelyével kapcsolatosan, akkor rosszul kezdi érezni magát, és úgy érzi, nem elég modern, nem elég trendi az munkakörnyezete és állása.
Adatbázis – teljesítmény értékelés – csak adatok vagyunk?
Szóba került az is, ha már a munkaerő oldaláról kibeszéltük a dolgokat, hogy mi a helyzet a munkáltatóknál. Ők mennyire használják a HR oldalon az informatikát, szoftvereket, mennyiben használják ki ezt a gyors fejlődést. Elmondta, hogy a legfejlettebb cégek már kialakítanak komplett adatbázisokat, melyben tárolják a hozzájuk jelentkezők adatait és képességeiket, így ha egy hely megüresedik náluk, nem kell fejvadász cégeknek külön fizetni azért, hogy megtalálják a tökéletes munkaerőt, csak leszűrik az adatbázist, és azonnal megkapják az optimális jelöltek listáját, akiket behívhatnak interjúra.
Mindezek mellett egy cégnek akkor fejlett a HR menedzsmentje, ha használ teljesítményértékelést. Ezt egy olyan adatbázis segítségével kapjuk meg, ahová felvezetjük az alkalmazottakat, azok tulajdonságait, fejlődését. Ezekből az adatbázisokból kinyerhető például az, hogy XY mennyit fejlődött adott év alatt, ez a fejlődése mennyibe került a cég számára, és hogy ebből mennyi bevétele származott a cégnek. Ez azt jelenti tehát, hogy a HR-ből lehet releváns adatokat kinyerni, ami akár a cégünk profitját is növelheti.
Az interjú végén szóba került, hogy hogyan fogja befolyásolni a HR területét az informatika és az infótechnológia elterjedése. Napjainkban egyre elterjedtebbé válnak a hordozható eszközök. Véleményünk szerint nem kell már sok idő ahhoz, hogy a tabletek és okosórák legyenek a fő munkaeszközeink. Amit még nem tudunk ezzel kapcsolatban az az, hogy mik azok az applikációk, mik azon a funkciók, amelyek HR relevánsak lehetnének ezeken az eszközökön. Abban egyeztünk meg, hogy ezt 1-2 év múlva biztosan meg fogjuk tudni.
Az interjú végére rájöttem arra, hogy milyen kevés figyelmet fordítunk mi, alkalmazottak, és a munkavállalók is magára a humánerőforrásra és annak jelentőségére. Mint kiderült az idő elteltével egyre fontosabbá válik az informatika, még a HR számára is hatalmas jelentőséggel bír. Óriási segítség lehet a humánerőforrás menedzserek számára az IT fejlődése, nagyban megkönnyítheti a munkájukat a megfelelő munkaerő kiválasztásánál. Sokkal egyszerűbb és pontosabb adatokat kaphatunk a megfelelően kitöltött adatbázisok segítségével. Kijelenthetjük azt is, hogy az informatika minden szektorban utat tör magának, és elengedhetetlenné fog válni szinte minden szakterületen.
