A héten Krakkóban jártam, ahol egy független tanácsadó cég (Business Penetration & Consulting Sp. Z o.o.) tartott kimerítő, egész napos előadást a lengyel ERP piacról, főként a gyártó cégekre fókuszálva.
Iparáganként és szoftver-modulonként elemezték a lengyel vállalatok igényeit felmérések alapján. Közel 500 céget vizsgáltak meg (az előadáson hallottak alapján elég közelről), amelyek kb. egyenlő arányban voltak 250 fő alatti, 500 fő alatti, 1000 fő alatti és feletti cégek. És az iparágak az alábbiak voltak: műanyagipar, gépgyártás, fémipar, élelmiszeripar, gyógyszeripar, szállítmányozás és kereskedelem.
Az egyik érdekes mondás, hogy az 500 fő alatti cégek sokkal nagyobb arányú informatikai fejlesztéseket terveznek, mint a nagyok. Ami érdekes, hogy ez nem csak a komplett ERP rendszer beszerzésre igaz, hanem a kiegészítő modulok tekintetében is. Persze – gondolhatjuk – hiszen a nagyoknak már megvan mindenük. De nem, a felmérés azt is világosan megmutatta, hogy az 500 főnél nagyobb cégek főleg a gyártás területén közel 70%-ban Excelt használnak még akkor is, ha bevezetett gyártáskövetési moduljuk van.
A tanácsadók ezt azzal magyarázták, hogy bizonyos nagyobb ERP disztribútorok erős értékesítéssel benyomják a nagynevű rendszereket (vagy az anyavállalat kényszeríti rá a cégre), viszont a rendszerek nem képesek a gyárban az egyedi folyamatokat lekövetni. A dolgozók viszont inkább szenvednek a táblázatkezelővel, minthogy belekezdjenek abba a harcba, ami egy a specifikumokra rendesen felkészített rendszer bevezetésével járna.
MES lesz a trend Magyarországon is?
a MES logikai elhelyezkedése
A szakértő szerint futótűzként terjed annak a hatékonyságnak a híre a gyártó cégek körében, hogy a gyártási paraméterek kinyerésének automatizálásával és viszonylag egyszerű algoritmusok alkalmazásával milyen hatékonyságnövelés és költségcsökkentés érhető el.
Hát igen, ez a Werke 4.0, ami Németországban már divat és Lengyelország közel van a németekhez. De Magyarországra sajnos ez a divat nagyon lassan szivárog át. Pedig akár “házilag” is összeköthető egy általános interfész-szel (pl. Kafka) a gépekből érkező digitális jel az üzleti intelligencia rendszerrel, aminek azért jó ha van workflow funkcionalitása és némi predikciót is képes a nyers adatokon végezni.
Távolról tisztelnek minket
Ami még meglepett, hogy a visegrádi országok grafikonjain a gazdasági adatokban Magyarország szinte mindenhol az első helyen szerepelt (legalábbis az általános adatoknál, az ipari termelésnél sokszor alulmaradunk). A lengyel kollégák meglehetős tisztelettel beszéltek a gazdaságunkról és ez nagy büszkeséggel töltött el. Az EUs pályázatok utolsó fordulója Lengyelországban is előkészítés alatt van, de ott még nincsenek kiírva sem a pályázatok, nálunk már azért elindult a rendszer, szóval talán ebben is előrébb vagyunk.
Az a kép maradt meg bennem, hogy a lengyel ipari cégek dinamikusan fejlődnek és nyitottak az informatikai fejlesztésekre, érdeklődnek a legújabb technológiák iránt (és itt nem csak a legújabb gyártó gépekre gondolok).
Óriási lehetőség lenne szerintem abban, ha ez a néhány ország itt Közép-Európában összefogna és egymást támogatva, közös érdekek mentén lépne fel mind az EU-val, mind a világgal szemben.
Jelentem mi megtettük az első lépést és be is kapcsolódtunk egy lengyel központú, de a visegrádi országokra kiterjedő IT Cluster munkájába. Azért pedig szurkolok, hogy minden gazdasági színtéren egymásra találjanak ezek a történelmileg összetartozó, jobbra érdemes nemzetek.
