Hyper-Connected Enterprise - Vállalati Digitális Idegrendszer
Bill Gates víziójához, a vállalati idegrendszer megjelenéséhez paradigmaváltásokon át vezet az út:
- A rendszernek a Composable technológia szerint kell működnie, azaz mikroszervíz technológiát használnia a felhőben, mindent interfészelni és elosztott módon működni.
- Mindemellett az adatokat SingleStore technológiával kell tárolnia és
- újra kell gondolni a mesterséges intelligencia rendszer struktúráját, annak függvényében, hogy az emberi idegrendszerhez hasonlóan a Vállalati Digitális Idegrendszernek a való világban kell döntéseket hozni és itt kell megállnia a helyét.
A Dyntell szerint a fenti paradigma-váltásokkal még a 2020-as években eljuthat az iparág az ERP, a BI és a mesterséges intelligencia rendszerek egyesüléséhez, azaz nem lesz értelme már külön ERP, BI rendszerről beszélni, hanem ezek egyben jelennek meg, jelentős AI támogatással és megszületik a Vállalati Digitális Idegrendszer.
A Vállalati Digitális Idegrendszer működése
A Dyntell biológiai analógia mentén 5 szoftveres réteggel képezi le a vállalati digitális idegrendszert.
1. Érzékelés
Az érzékelés a testünkben a receptoraink segítségével történik és az érzékelés adatait az idegrendszer eljuttatja az agyba. A Vállalati Digitális Idegrendszerben az érzékelés az Adatgyűjtő rétegnek, Data Collection Layer (DCL) felel meg.
Az evolúció olyanra formálta a receptorainkat, hogy az életben maradásunkhoz szükséges ingereket érzékeljük és ami ebből a szempontból nem olyan fontos (pl. ultraibolya tartomány) azok az információk ne is legyenek érzékelve. A digitális világban nem tudjuk, hogy mi lesz fontos és lényegtelen, ezért lehetőleg minden adatot be kell gyűjtenünk a vállalat különböző területeiről:
- szenzorok adatai,
- gépekről, eszközökről származó adatok (pl. PLC, SCADA),
- kameraképek,
- dolgozók / fontos cikkek / eszközök helymeghatározása,
- adatok az üzleti rendszerekből (lehetőleg minden üzleti és üzletileg fontos rendszerből pl. üzleti adatbázisok, szerver logok, releváns internetes site-ok).
Az összegyűjtött adatokat valós időben kell eljuttatni a többi réteg felé, ezért a gyűjtött adat feldolgozása és tárolási technológiája kiemelt fontosságú. Ebben a rétegben gyűjtjük be az információt a belső világ állapotáról (üzleti rendszerek adatai), amit a külső világ állapotával kell összhangba hoznunk (tényleges vállalati tevékenység): például ha nem jól vitte fel az adatot a felhasználó, akkor ki kell javítani vagy ha a tervezett munka akadályoztatva van, akkor az akadályt minél előbb meg kell szüntetni.
2. Észlelés, percepció
Bár az evolúció csak a legfontosabb érzékelési módokat hagyta meg nekünk a megfelelő érzékenységgel (pl. a szagokat a kutyák jobban érzik), de a beérkező információ mennyisége így is óriási. A percepció felel azért, hogy ebben az információ-óceánban kiválasszuk, hogy minek szenteljük a figyelmünket. A Vállalati Digitális Idegrendszerben két együttműködő réteg felel ezért a feladatért: a Döntési Rétegben (Decision Management Layer (DML)) találhatóak azok a szabályok (üzleti prioritások, döntési fák, stb.), amely alapján eldönthető, hogy a kapott adat mennyire fontos, de az Elemző Rétegben (Analytical Layer (AL)) található gépi tanuló és Gen AI algoritmusok felelősek azért, hogy felderítsék, hogy a beérkező adatokban mi gyanús, rendhagyó vagy – a beépített szabályok szerint – mélyebb elemzésre szorul.
3. Érzelmek
Ha a hormonális rendszert az idegrendszer részének vesszük, akkor talán a hormonok azok, amik leginkább befolyásolni tudják a pillanatnyi érzelmeinket. Mennyire vagyunk izgatottak vagy nyugodtak, mennyire tudunk fókuszálni vagy mennyire érezzük magunkat elégedettnek egy elvégzett feladat után. A Vállalati Digitális Idegrendszerben megkülönböztetünk lokális és globális érzelmi szinteket, ahol az előbbiek csak egy felhasználónak vagy felhasználók egy csoportjának szólnak, míg az utóbbiak az egész vállalatra hatással vannak.
A Dyntellnél kétféle “digitális érzelmet” értelmezünk a Vállalati Digitális Idegrendszerben az elővigyázatossági (alertness) szinteket (ezt az emberben az adrenalin és antagonistái kontrollálják) és jutalmazási (rewarding) szinteket (ez a dopamin megfelelője).
A digitális érzelmek minden rétegre hatással vannak, ezért a keretrendszer elemei, nem köthetőek egyik specifikus modulhoz sem.
4. Gondolatok
Az agyunk öntudatlanul is elemzi a környezetünkből érkező információkat. A tevékenységünkkel kapcsolatban például, hogy
- mennyi ideig tarthat,
- a lehetséges következő lépéseket
- és a végső kimenetet.
Ezeket a típusú feladatokat szintén két réteg együttműködő tevékenysége végzi. A Döntési Réteg (DML) azonosítja a tevékenységet és az azzal kapcsolatos adatot és felhatalmazást ad az Elemző Rétegnek (AL) a vizsgálatra: normaidőben csinálja-e meg a dolgozó a műveletet, van-e annak veszélye, hogy a közeledő targonca elütheti a raktárost a polcsorok között, teljesülhet-e a havi terv a jelenlegi teljesítményértékekkel?
A rendszer öntanuló képességei révén emlékezik, azaz az elemzésébe beépíti pl. egy adott dolgozó korábbi munkavégzési adatait, ilyen módon az emlékezés és tanulás idegrendszeri funkciókat is megvalósítja.
5. Cselekvés, viselkedés
Az agyunk vezérelni tudja a viselkedésünket – ez lehet tudatos vagy tudattalan, ahogy fentebb írtuk. A tudatos vezérlés természetesen a Vállalati Digitális Idegrendszerben is az emberi vezetők feladata, de az autonóm feladatokat, amikhez jogosultságot biztosítunk neki, a vállalati rendszerünk vezérelheti: leállítja a gépet, mielőtt meghibásodna, bekapcsolja a kompresszort, ha emelkedik a hűtőházban a hőmérséklet, üzenetet küld a dolgozónak, hogy hová menjen/mit csináljon. A vezérlésért felelős szoftverrész az ún. Vezérlési Réteg (Control and Action Layer (CAL)). Együttműködve a többi réteggel ő van aktív kapcsolatban a “való világgal” és a külső rendszerekkel, tehát ő felel a kommunikációért is. Szintén ő biztosítja a ciklusok folyamatosságát a szokásos üzleti működés biztosítása érdekében.
