6. lecke
Cégvezetés 3.0, adatvezérelt cégvezetés II. rész
Ahogy az előző leckében megmutattam, egy európai uniós átlag feletti (25,9 millió Ft/fő/év) termelékenységgel rendelkező cégben a cégvezetés napi szinten pontosan tudja, hogy:
- Pontosan mely vevőkből él a cég?
- Pontosan mely termékekből él a cég?
- Pontosan mely szállítókból él a cég?
- Pontosan mely dolgozókból él a cég?
- Pontosan mely gépekből, berendezésekből, eszközökből él a cég?
Arról is írtam, hogy ezt Excellel és ERP rendszerrel már nem lehet elérni, ehhez a következő szintre kell lépni a kontrollingban, amihez viszont BI rendszer (Business Intelligence – üzleti intelligencia), vagy más néven vezetői információs és adatelemző rendszer szükséges, továbbá az Ipar 4.0-ban használt technológiák.
Excel vs BI?
Szó esett már arról is, hogy a BI nem rendelkezik az Excel adatmennyiség korlátjával, továbbá nem kell manuálisan adatokat exportálni, importálgatni nap mint nap különböző rendszerek között, mivel a BI ezt automatikusan csinálja akár 200 adatforrásból is, és ebben neki nincs felső határ. Egy BI automatikusan fel tudja dolgozni korlátlan számú érzékelő adatát is, amiket pl. a gépekre, szerszámokra, dolgozókra, épületekre teszünk, és egy rendszerben tudja tárolni bármilyen más gazdasági, üzleti adattal, így téve elemezhetővé azokat.
Gyártó cégek kihívásai
Mindezek mellett gyártó cégek esetén vannak olyan költségek egy gyártás során, amelyeket nem vezetnek az ERP rendszerükben, vagy csak általánosan jelenik meg, de mi szeretnénk kimutatni hozzávetőlegesen egy termék elemzésénél. Ilyen lehet például a dolgozók bére, vagy a gyár üzemeltetési költségei is.
BI segítségével ezeket a költségeket vissza tudjuk osztani egy-egy gyártásra is akár (megfelelő adminisztráció mellett). A gyártásoknál kiemelném a terv/tény összehasonlításokat is, nagyon könnyen és egyszerűen deríthetjük ki, hogy melyik termékkel vagy épp melyik aktuális gyártással, forrásjegyzékkel van esetleg probléma. A BI kiszámolja, hogy a legyártott késztermék mennyiségéhez forrásjegyzék alapján mennyi alapanyag szükséges, és ez hogyan alakult a valóságban.
Kereskedő cégek kihívásai
Kereskedő cég esetén azt emelném ki, hogy az elemzések során különböző szempont rendszerek szerint tudjuk vizsgálni az adatainkat, és nem feltétlenül csak annyi érdekel, hogy összességében mennyi volt az értékesítés és a mögötte lévő ELÁBÉ, hanem:
- bizonyos termékcsoportok,
- vagy értékesítők,
- vagy esetleg földrajzi területek esetén
mennyi volt a hasznunk, milyen árréssel sikerült értékesítenünk. Egy kereskedő cégnél a megfelelő szabályrendszerek alapján egész komplex jutalék rendszert is be tudunk vezetni a BI segítségével, ami alapján automatikusan számítja a rendszer a mozgóbér részt, ezzel időt tudunk megtakarítani.
Az elmúlt évek eladásai alapján tudunk ún. árérzékenységi analízist készíteni, amely segítségével meghatározható, hogy mely cikkeknél mennyivel növelhető az ár anélkül, hogy a forgalom csökkenne, illetve hogy mely cikkeknél kell árat engednünk ahhoz, hogy a profitunk növekedjen az árcsökkenés okozta forgalomnövekményből.
A BI-jal olyan mutatószámokat jeleníthetünk meg, amelyek segítségével a piac változását vagyunk képesek figyelni, pl. mely cégek forgalom változása volt növekvő vagy inkább csökkenő az adott piaci csoport forgalom változásához képest. Lássuk be, ezekre nincs lehetőség egy ERP rendszerben.
A BI leglátványosabb részei a dashbord-ok
A dashboard-ok valójában vizuális kimutatásokat tartalmazó képernyők, amelyek egy számítógép képernyőt foglalnak el (innen a nevük, és mobiltelefonon is nézhetők), így csak rájuk nézünk, mint pl. egy autó, vagy repülő műszerfalára, és rögtön, akár valós időben látjuk, hogyan alakulnak a KPI-ok (Key Performance Indicators – kulcs teljesítmény mutatók).
Ráadásul rákattintva a dashboardokon megjelenő grafikonokra, táblázatokra, “lefúrhatunk” egészen az adott tranzakcióig (pl. az egész cég éves árbevételétől egészen egy konkrét számláig), és rengeteg dimenzióban elemezhetjük pl. a készletet:
- beszerzőnként,
- szállítónként,
- fő- és alcikkcsoportonként… stb.
A riasztások
A másik ilyen kulcsfontosságú funkció, amit sem az Excel, sem az ERP nem tud, a riasztások. Bármely mutatóhoz beállíthatjuk, hogy amikor elér egy alsó vagy felső határértéket (vagy más paramétereket is megadhatunk), riasztást küldjön email-ben.
Van olyan ügyfelünk, aki riasztást kap, amikor a vevőknek adott ajánlathoz képest jelentősen eltérő alapanyag felhasználásra kerül sor, vagy egy értékesítő olyan ajánlatot ad ki, amely a minimális profit alatt van. Aszerint, hogy milyen beállításokat eszközölünk, a BI számos esetben küld értesítést, pl.: képes riasztani a ki nem számlázott szállítólevelekről (amely funkciót minden ügyfelünknek melegen ajánljunk).
Mennyi KPI-t figyel egy 3.0-ás cégvezetés
Egy 3.0-ás cégvezetés min. 15 dashboardot kísér figyelemmel, és min. 50 riasztás van beállítva, így nem kell azokat a KPI-okat folyamatosan ellenőrizni, hanem a rendszer figyelmeztet, ha gond van. De az igazán jó cégek min. 30 dashboardot kísérnek figyelemmel és min. 70 riasztás van beállítva náluk!
Ezek valójában nélkülözhetetlen funkciók, csak amíg Ön nem próbálta ki maga, addig nem hiszi el, hogy nem tud élni nélkülük. Ahogy egy ügyfelünk mondta:
“A BI automatikus kontrollt ad:
- az alkalmazottak,
- a vevők,
- a készletek
- és a pénz felett!“
Ennek köszönhetően nem kérdés, hogy egy vállalkozás a 3.0-ás cégvezetésnek köszönhetően:
- Teljesen hivatalosan is képes megfizetni a piaci béreket, adott munkakörbe megszerezni a legjobb embereket!
- A magas termelékenysége miatt versenyképes bárhol a világon, emellett a tulajdonosainak képes folyamatosan magas profitot termelni!
- A cég vezetése könnyen átadható, az alkalmazott menedzserek könnyen kontrollálhatóak, mert rendkívül transzparens és távolról is naprakészen elemezhető az egész vállalkozás működése!
Pedig ez még csak a Cégvezetés 3.0, nem a 4.0!
A cégvezetés 4.0 még sokak számára sci-finek tűnhet, mert ez mesterséges intelligencia alapú algoritmusok alkalmazását jelenti, amelyek képesek múltbeli adatok elemzése alapján előrejelezni bizonyos üzleti mutatók alakulását, ráadásul ahogy egyre több adat jön nap mint nap, automatikusan (öntanuló módon) fejlesztik az algoritmusuk pontosságát.
Ahogy a Tesla-alapító Elon Musk fogalmazott:
“Ha a konkurenciád mesterséges intelligenciát használ, te pedig nem, akkor élve fog felfalni téged!”
A következő leckében erre mutatok meg néhány élő példát.
