Mik azok a feltételek, amelyekhez kötik a vissza nem térítendő támogatás mértékét?

Ahogy az előző leckében írtam, a következő hét év uniós pályázati ciklusa más lesz. Drasztikusan más, mint az elmúlt 20 év! A legnagyobb és egyben legveszélyesebb különbség az, hogy feltételesen visszatérítendő támogatások lesznek.

Ez azt jelenti, hogy akár 100% előlegben megkapja a pályázó a teljes támogatást, de van éves visszamérés, és a hasznosulástól függően tarthatja meg a támogatás bizonyos százalékát, a többit pedig vissza kell fizetnie kamatmentes hitel formájában!

A támogatottság százaléka a hatékonyság, a termelékenység növeléséhez lesz kötve (bruttó hozzáadott érték), nem a bevételhez! Ráadásul még a GDP-hez is mérik, de ez pályázatonként változhat.

A legtöbb pályázati kiírásnál legalább három különböző típusú beruházást össze kell vonni!

Előző pont céljából adódik, hogy már nem lesznek “sima gépbeszerzések”, hanem csak komplexebb beruházásokat finanszíroznak, amelyek legalább 2-3 féle beruházást tartalmaznak, tehát a gépbeszerzés vagy informatikai beruházás mellé kötelezően választani kell:

• infrastruktúra beruházást, felújítást, 
• napelemes, vagy más zöld energiával kapcsolatos beruházást,
• valamilyen képzési programot, 
• vagy tanácsadást.

Kevesebb pályázat lesz

Az is jelentős különbség, hogy nem lesz annyi pályázati kiírás, mint az elmúlt 20 évben, viszont nagyobb, komplexebb beruházásokat kell megvalósítani, amelyeket emiatt sokkal alaposabban meg is kell tervezni!

A pályázatok nagyobb részének ugyan nem közvetlen fókusza a digitalizáció – arra lesz külön DIMOP* -, viszont a magas támogatás százalékért elvárt termelékenység növekedés nem megvalósítható digitalizáció nélkül!

*DIMOP – Digitális Magyarország Operatív Program, amelyben kimondottan digitális pályázatok lesznek (a GINOP 2.1 vidéki K+F pályázatból kizárták az informatikai TEÁOR-okat), mert itt lesz külön K+F pályázat IT projektekre és Ipar 4.0-ra is.

A termelékenység, versenyképesség növelése sokak szemében pusztán a gépekben és a robotokban merül ki, mondván, a gyártási hatékonyságban messze felülmúlják az emberi munkaerőt. A mérvadó Bloomberg magazin szerzője, Rafaela Lindeberg szerint azonban nemhogy korreláció mutatkozna a termelékenység hatékonysága és a robotok száma között, épp ellenkezőleg, 20 évvel ezelőtt jelentősen nagyobb volt a termelékenység az USA gyáraiban, pedig a robotok száma időközben meghétszereződött!

Több időablakban fognak egy pályázatot megnyitni

Ugyan kevesebb és összetettebb pályázat lesz, viszont nem lesz olyan hosszú beadási határidő, mint korábban! Ehelyett a kiírók szakaszolják a forrásokat, több beadási körrel (jellemzően 3-4), és így több határidővel.

A hiánypótlással nehéz lesz pályázati pénzhez jutni, már elsőre jól kell beadni!

Mivel a pályázatok kiírása több szakaszban zajlik majd, és az egyes pályázatok bonyolultabbak lesznek, ezért meg szeretnék gyorsítani az elbírálást. Emiatt egyszer fogadják el a beadott pályázatokat és lényegesen kevesebb hiánypótló dokumentum is lesz, így már elsőre jól felkészült anyagot kell prezentálni! 

Amennyiben első körben nem fogadják be a pályázatát, akkor jó eséllyel újat kell beadnia, de azt már csak a harmadik vagy negyedik körben lesz lehetősége megtenni. 

Szabad vállalkozási zónák felértékelődése

GINOP+ 1.2.1-ben minden eddiginél nagyobb szerepe lesz a szabad vállalkozási zónáknak. Alapvetően több pontot kapnak majd a pontozásnál az ezeken a területeken tevékenykedő cégek, és előreláthatólag a jövőben lesznek olyan pályázatok, amiket csak ott lehet beadni.

Mik ezek a szabad vállalkozási zónák? Kicsi elmaradott települések, régebbi nevükön Leginkább Hátrányos Helyzetű (LHH) települések. Listájukat a mindenkori hatályos Kormányrendelet tartalmazza. 

Pest megyei és kereskedelem, szolgáltatásban működő cégek is juthatnak forrásokhoz

A közép-magyarországi régióban Budapest és Pest megye szétválik, Pest megye jórészt támogatható lesz, azonban mindenek előtt érdemes a feltöltött támogatási térképpel konzultálni, hogy mely kevésbé fejlett településeken lehet majd pályázni.

Egyes kiemelt ágazatoknak több lehetőségük lesz

Magyar Multi Programra https://mmp.ifka.hu/ olyan nagy növekedési potenciált elérő vállalkozások pályázhatnak, akikre az alábbiak közül legalább az egyik igaz:

• minimum 50% exportjuk van
• K+F pályázatot hajtottak végre
• innovációs adókedvezménnyel igazolják, hogy K+F-et csinálnak.

Ezen kívül a zöldgazdaságban, az egészségipari gyártásban és a divat és design területén érdekelteknek lesz több lehetőségük pályázni a következő ciklusban.

Hogyan lehet a hatékonyságot, termelékenységet növelni?

Az egyik legnagyobb magyar gyógyszer nagykereskedelmi cég partnerünknél, ahol az Ipar 4.0 pályázat segített egy százmillió feletti raktárautomatizálási beruházásban, a beruházás önrésze már az első hónapokban megtérült a hibák csökkenéséből és a munka hatékonyságának növekedéséből. Az így megtakarított pénzekből újabb hatékonyságnövelést terveznek. Így áll elő az exponenciális fejlődés, más szóval multiplikátori hatás.

A Dyntell Pick to Light szolgáltatás bevezetése előtt papír alapon szedték ki a megrendeléseket, 15-15 munkás napi 2×8 órás műszakban dolgozott azért, hogy teljesítsék az átlagos napi 10.000 tételsornyi rendelést! A megrendelések készítéséhez átlagosan 2.000 darab papírt nyomtattak ki naponta! 

A gyógyszer nagykereskedés a kiszedéseket 3 ellenőrző ponton figyelte, de még így is a kiszedések 8%-a hibásan került ki a raktárból, amely napi szinten több mint félmillió forint veszteséget jelentett számukra. 

A Pick to Light rendszer bevezetése után a kiszedések pontossága 7,9%-al nőtt, a nyomtatott papírmennyiség minimálisra csökkent és a dolgozók már csak 6,5 órás műszakokban dolgoznak.

A fejlesztéseknek köszönhetően a gyógyszer nagykereskedő átlagos havi kiadásai 70%-kal csökkentek, ennek köszönhetően a befektetett pénzösszeg egy éven belül megtérült. 

Mikor érdemes akkor pályázni?

Fontos megemlíteni a fenti esettanulmány ismeretében, hogy azt a beruházást érdemes megvalósítani, amibe pályázati forrás nélkül is belevágnánk. Lehet, hogy nem ma, de holnap biztos. 

Sajnos rengeteg beruházás csak azért valósult meg Magyarországon, mert volt rá pályázati forrás. Anélkül soha eszébe sem jutott volna a vezetőnek. 

Meggyőződésem, hogy az egy főre jutó termelékenységi mutatókban való elmaradásunk nyugati versenytársainkhoz képest főleg ennek köszönhető. És ezt nemcsak akkor érezzük, amikor külpiacra akarunk menni, hanem amikor egy multinacionális leányvállalat megjelenik mellettünk a belföldi piacon!

Más a gondolkodás, mert náluk a versenyképesség szó előrébb van a szótárukban, mint a “gépvásárlási mánia”.

Mire érdemes pályázni?

KKV vezetőként be kell valljuk, hogy elég rendesen elkényeztettek bennünket a 2000-es évek eleje óta. Szinte minden beruházás-típusra voltak pályázatok és pénzeső (ingyenpénz) hullt a kis- és középvállalati szektorra. Ha megjelent egy pályázat, akkor a címében már az is benne volt, hogy mit kell belőle fejleszteni. És ha pályázat van, akkor azt ki kell használni (hiszen ingyen pénz). Ha kiírtak egy “gépbeszerzéses” pályázatot, akkor meg kellett vennünk a harmadik lézervágó gépet, még akkor is, ha az előzőt még be sem üzemelték és megrendelésünk sincs rá. 

Enni nem kér, el lesz ott a sarokban, aztán ha jobb idők jönnek majd beüzemeljük. És persze csináljuk okosba, miért is fizetnénk annyi önrészt, amikor úgyis csak a sarokban fog állni.

A magyar gyártó KKV-k gépkihasználtsága az 50%-át sem éri el a német KKV-knak, ami azt jelenti, hogy egységnyi bevételt dupla beruházási költséggel termelünk meg! 

Arról nem is beszélve, hogy a “mindig pályázathoz igazított” gépbeszerzés révén nem azt a gépet veszik meg, amire bőségesen lenne munka, amire észérvek alapján a legjobban szüksége lenne a cégnek!

Egy német gyártó KKV sem azzal szerzi meg a piaci előnyt és teremt értéket a cégében, hogy mindenáron kihasznál minden százmilliós géptámogatást, hanem azzal, hogy tervezetten, reprodukálható módon növeli a termelékenységét és ezzel a profitot. Az előbbinél egy egyszeri, könnyen jött-könnyen megy pénz érkezik, az utóbbinál a szervezettség növelésével a cég versenyképessége és ezzel egyetemben az értéke fog nőni.

Esetleg pályázat nélkül fejlődni?

Számos olyan ügyfelünk van, aki soha nem vett igénybe pályázati forrást, ennek ellenére rendkívül nyereséges céget üzemeltet. Az egyik ilyen a nagyon kompetitív autóipari beszállítói piacon teljesít rendkívül jól magyar KKV-ként a multik és a zavarosban halászó, de szervezeti és termelékenységi problémákkal küzdő magyar KKV-k között.

Ez persze nem azt jelenti, hogy meneküljünk a pályázatok elől, hanem azt, hogy megfelelő stratégiával szabad csak belevágni a pályázatos beruházásokba. Szerintem az a másik véglet, amikor valaki – általában filozófiai okokból – tartózkodik mindenféle pályázati forrás igénybevételétől. 

Állítom, hogy megfelelő tervezéssel a pályázatból elnyerhető pénz minden esetben megsokszorozható és a jelenlegi dinamikus időszakban csak erről érdemes gondolkodni és beszélni. Azok az általam “multiplikátor”-nak nevezett kis és közepes vállalatok lesznek az exponenciális fejlődés nyertesei, akik az új technológiákat képesek beintegrálni a működésükbe.

Következő leckében megmutatom, hogyan érdemes nekifogni a következő pályázati ciklusnak, ha komoly összegű és megtérülő támogatást szeretne nyerni.