A bejegyzés célja, hogy megmutassa, mi áll egy olyan termékvisszahívás mögött, mint a legutóbbi Pöttyös, 7days, vagy Mars csoki esetében (forrás: magyaridok.hu)

Hallani a sajtóban termékvisszahívásokról az autóiparból, amikor kisebb vagy épp halálos balesetek történetek egy-egy alkatrész hibájából, mint például a Honda – Takata légzsákjai kapcsán (forrás: hvg.hu),

vagy éppen itthon a Pöttyös termékei közül az egyik kiszerelésben kifogásolható termékeket találtak, és saját hatáskörben visszahívta a Friesland a termékeket (sajtóközlemény: http://pottyos.hu/kezdolap.html)

Se a Honda – Takata, se a Pöttyös nem tudta volna egészen pontosan, akár kocsira/kiszerelésre megmondani, hogy hol van a bibi, ha nem lenne professzionális nyomon követési szoftvere és folyamata.

Az alábbi ábrán látható, hogy a gyártók több beszállítótól, különböző időpontokban szereznek be alapanyagokat, alkatrészeket. Ezeket a beszerzéseket gondosan, egyedi azonosítóval látják el, melynek az a célja, hogy azonosítható legyen a beszállító, az átvétel dátuma, lejárati dátum, ki vette át, melyik raktár, melyik rakhelyére lett letárolva.

1. ábra – minden szinten van meo és egyedi azonosítás – katt.  képre a nagyításhoz

Ezekből a beszerzésekből mindig történik mintavétel és minőségi ellenőrzés, hogy a termék megfelel-e a követelményeknek. Amennyiben nem, két lehetőség van:

Ezt batch, srazs, LOT, gyári stb. számokkal szokták azonosítani a cégek.

A gyártásba adás során pontos receptúra/darabjegyzék/technológiai leírás alapján elkezdődnek a gyártási műveletek, így pontosan lehet tudni, hogy milyen azonosítóval, melyik gépen éppen mi készül, milyen adagokban, milyen normákkal.

A MEO itt is „lesben” áll, és programozottan, valamint random módon is tesz minőségi vizsgálatokat. Amennyiben azok értéke nem megfelelő, úgy akár a gyártást is leállíthatja.

Nemcsak a termékhibákat ellenőrzik, hanem a gépeket, szerszámokat, munkatársakat is, tehát minden olyan körülményt, ami a termékre hat.

A készre gyártott terméket szintén ellenőrzik, ezután megfelelően csomagolják/beépítik, majd bekerül a késztermék raktárba (természetesen megfelelő azonosítóval ellátva, ami pontosan végigköveti a termék életútját)

Ezután történik a kiszállítás a kereskedelmi egységekbe, ahol átveszik, majd értékesítik a termékeket a végfelhasználók felé.

Ahogy a Pöttyös közleményében is olvasható, pontosan tudták azt, hogy melyik boltba mennyit vittek ki és mikor. Ez nagyban megkönnyíti a termékek visszahívását és esetleges megsemmisítését.

Alapesetben eddig látnak a cégek, az autógyártók egészen a végfelhasználóig.

A legnagyobb gond, ahogy a 2. ábrán is látszik, ha az adott termék visszahívása során (kék nyíl) olyan esetek derülnek ki, ami visszafelé haladva más termékeket is érintenek.

2. ábra – Kék nyíllal a visszakeresési út – más termékbe is beépült a véleményes alapanyag – katt. a képre a nagyításhoz

Mik lehetnek ezek? (néhány kritikus példa)

Utóbbi esetben ez a sor másik terméket is érinthet, főleg akkor, ha egy alap összetevőről van szó, mondjuk nyers mogyoróról, amit sós vagy nem sózott diákcsemegéhez is hozzáadtak.

Belátható, hogy a nyomon követés komoly fegyelmet és adminisztrációt jelent, azonban az előnyei halmozottan meghozhatják az eredményt, főként termékvisszahívás esetén.

Az alapvető megoldás a megfelelő folyamatok kialakítása és bevezetése, valamint mindezeknek a megfelelő szoftveres támogatása.

Láttam már és működik mindez papíron is, de jajj, ha vissza is kell keresni! Meglesz minden, viszont ilyenkor jobb, ha mi lépünk, semmint a sajtó rúgja ránk az ajtót, főleg ha PR katasztrófa fenyeget.

Egy megfelelő ERP/VIR rendszer segíthet, hogy gyorsan és biztosan legyen adatunk, és ahogy a fenti példa is mutatja, nem ügyfél reklamáció nyomán történt meg a visszahívás, hanem az SK tette meg a lépést a Pöttyös kapcsán, amivel mellesleg elkerülte PR katasztrófát és nem lett meghurcolva  sajtó által.

Másik vetülete, hogy mindez biztosítható, és számít az, hogy ennek milyen tételei vannak és mik a feltételek.

 A Dr. Risk vezető tanácsadóját kérdeztem arról, mivel is jár egy ún. termékfelelősség-biztosítás:

Az élelmiszeripar számára komoly kockázatot jelent a termékszennyeződés miatt fellépő pénzügyi veszteség. A gyártók sokszor nincsenek is tisztában egy darab csokoládé, vagy bébiételben talált vasdarab, vagy üvegszilánk következményeivel. Amennyiben bejelentésre kerül a szennyeződés, több ezer, vagy tízezer terméket kell azonnal visszahívni a boltok polcairól, hiszen nem lehet tudni, hogy melyik termék tartalmaz egészségre káros idegen anyagot, vagy szennyeződést. A termékvisszahívás események különösen nagy médiavisszhangot kapnak, amely miatt a gyártó jó hírneve, akár piaci pozíciója is jelentősen meginoghat, így fontos, hogy a gyártó minél hatékonyabban kezelje a kialakult helyzetet.

Ezen krízishelyzetek kockázatait jelentősen lehet csökkenteni termékvisszahívás biztosítási szerződéssel, amely nem csak a termékek polcokról történő visszaszállítási megsemmisítés költségeit, hanem a krízisszakértők, szükséges médiatájékoztatók, illetve hatósági szakértői költségeit is fedezik. Ezen biztosítási módozatot nem egy kötelező biztosítás könnyedségével, és egyszerűségével lehet megkötni, azonban amennyiben megtörténik a baj, több 10, akár több 100 M Ft-os pénzügyi veszteségtől óvja meg a termék gyártóját – mint azt a hazai és nemzetközi megtörtént káresetek is mutatják. – világított rá a szakértő.